Az emlékmű
Az ikeremlékmű az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából a kommunizmus 100 milliónyi áldozatának tiszteletére épült közadakozásból, a Gloria Victis Közhasznú Alapítvány megbízásából, Csömör Nagyközség Önkormányzatának hathatós támogatásával. Víg János gödöllői szobrászművész és restaurátor műve török mészkőből készült. A 2006. október 21-i avatóünnepségen több ezer emlékező polgár vett részt.
A kör alakú kőburkolat köré épített íves „világfalon” négy kontinens elcsúsztatott térképrajzolata, rajta ólomrozettákkal megjelölve az érintett területek, melyek – tudatosan oktató célzattal – a pusztítás mértékét vizuálisan magyarázzák. A fal tetején elhelyezett keresztek az áldozatok emléke előtt tisztelegnek, míg a szabálytalan drótháló a haláltáborok, börtönök embertelenségét van hivatva jelezni. A fallal egybeépített harangláb egy rozsdamentes keresztet integrál, mely kultúrkörünknek megfelelően az emberi szenvedések fölötti győzedelmes hit jelképe, a jövő ígérete. Az áldozatok emlékére konduló lélekharang Gombos Miklós munkája.
Az emlékmű 1956-ra utaló része diadalmas zászlóshajóként értelmezhető, jelezvén a tényt, hogy forradalmunknak sikerült először rést ütnie a világkommunizmus betonfalán. Kereszténységünk dőlt jelképe utalás arra, hogy 1956-ban hazánk vállára vette a vérszomjas tanok elleni küzdelem keresztjét. Az emlékművön elől rozsdamentes acélból győzedelmes, lyukas zászló, külső falán évszám és egy vers az 1944–45-ben Csömörön élt Sinka Istvántól.